2018 számunkra különleges év volt. Ekkor bővült a csapatunk létszáma, és elindult a videók gyártása is, amely hamarosan a munkánk egyik meghatározó részévé vált.
Az év során rengeteg felkérést kaptunk gyermekotthonok látogatására, és számos új prevenciós előadást is tarthattunk. A videóknak köszönhetően pedig sokkal szélesebb körhöz jutottunk el olyan helyekre is, ahová személyesen nem tudtunk elmenni.
Amikor kérdések érkeztek, gyakran videóüzenetekben válaszoltunk, bízva abban, hogy mások is magukra ismernek a felvetett problémákban, és segítséget kapnak belőlük.
Fontos kiemelni, hogy mindez úgy valósult meg, hogy a csapattagok a saját szabadidejüket és munkaidejüket áldozták fel. Mindenki azért dolgozott, hogy a megbeszéltek szerint jelen tudjunk lenni, és minél több emberhez eljuthasson az üzenet: merjenek az árral szemben menni!
A látogatások és a közös beszélgetések sok fiatal életében fordulópontot jelentettek. Többen elkezdtek sportolni, szakmát választottak, vagy éppen kibékültek a szüleikkel.
Az alapítvány első éveiben a legfontosabb célunk az volt, hogy minél több fiatal merjen hazamenni a szüleihez, és őszintén elmondani, mi történik vele színezés, titkolózás nélkül. A tapasztalataink azt mutatták, hogy a legnagyobb félelmek gyökere szinte mindig a szülőktől való félelem volt.
Sok fiatalban ott élt az érzés: „ha ezt otthon elmondom, engem megölnek”. Ez a félelem vezetett sok esetben szökésekhez, titkolózáshoz, sőt különböző problémás viselkedési mintákhoz is. Mert az ember szinte bármit megtesz azért, hogy ne veszítse el a szülei bizalmát és szeretetét. A szerethetőség elvesztése az egyik legnagyobb félelmünk.
A fiatalok nagy része éppen emiatt kezd el hazudni a szüleinek: azért, hogy a szülők bizalma és szeretete megmaradjon. 2018 legfontosabb felismerése számunkra az volt, hogy a bizalom elvesztése a félelemből fakad. Ez a felismerés alapvetően határozta meg a további munkánkat is.